Tímár Árpád (1939–2017)

„Egyre fontosabbnak tartom régmúlt idők napisajtójának művészettörténeti szempontból való tanulmányozását” (Tímár Árpád művészettörténész (Budapest, 1939. március 8.). Napút, 10. 2008. 3. sz. 38–39.)

Tímár Árpád 1959-ben. © Magántulajdon. Gosztonyi Ferenc: Tímár Árpád (1939–2017). Enigma, 29. 2022. 110. sz. 140.

Tímár Árpád a magyar művészettörténet megkerülhetetlen kritikusa és filológusa különösen a textológia, recepciótörténet és művészeti kiadványszerkesztés területén. Fő kutatási területe a 19–20. századi magyar művészet, ezen belül is főként a képzőművészeti kritikatörténettel, valamint a művészettörténet-írás és műkritika histográfiájával foglalkozott.

Tanulmányok, pályakezdés

Tímár Árpád 1957-ben szerzezte meg érettségi bizonyítványát a X. kerületi I. László Általános (ma: Szent László) Gimnáziumban, kitűnő eredménnyel, majd 1959 és 1964 között volt az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója, ahol elsőként magyar nyelv és irodalom és művészettörténet, majd 1961-től harmadikként filozófia szakokon tanult. A filozófia tanszéken Lukács György tanítványának, Márkus Györgynek az óráit hallgatja, amelyek későbbi munkásságára is nagy hatást gyakorolnak. A budapesti iskola tagjai által vezetett szellemi műhely meghatározó volt pályája egészére nézve, olyan ismertségekre tett itt szert, mint Bence György vagy Kiss János filozófusok. Az eredeti szövegekhez és forrásokhoz való visszanyúlás attitűdjét, azok újraolvasásának, újraértelmezésének igényét itt sajátítja el, valamint egyik első fontos munkája, és hosszú távon meghatározó témája is ide kapcsolódik: a fiatal Lukács írásainak összegyűjtése és publikálása. Lukácson keresztül jut el Popper Leóhoz, kiadja közös levelezésüket, illetve publikálja Popper elfelejtett írásait, valamint Lukácsról szóló értekezéseit. Marosi Ernő szaktársaként szakdolgozatát a művészettörténet tanszéken Zádor Anna témavezetésével Henszlmann Imre műkritikáiból írta.

Tímár Árpád Velencében. „A feledés árja alól új földeket hódítok vissza" – Írások Tímár Árpád tiszteletére. Szerk. Bardoly István, Jurecskó László és Sümegi György. Budapest, MTA Művészettörténeti Intézet – MissionArt Galéria, 2009. 7.

Kutatói és szerkesztői munkásság

Az egyetem elvégzését követően 1964-től a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének Esztétika Osztályán ösztöndíjas gyakornokként dolgozott, majd 1964 – től segédmunkatársként alkalmazták. Itt főként a marxista képzőművészeti esztétika jelentette fő témáját. 1970-től a Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársa, majd főmunkatársa lett, kutatásait továbbra is aköré az ideál köré építve, hogy hiteles, legendáktól és vélekedésektől mentes, valós adatokra és forrásokra épülő életrajzokat és pályaképeket rajzoljon meg. Életművének egyik kiemelkedő eredménye Csontváry életrajza, amelyet szintén ebben a szellemben vizsgált felül, különös tekintettel a sajtótörténeti kutatásra és a recepciótörténetre. Csontváry kapcsán sokat foglalkozott Németh Lajossal is, aki szintén meghatározó a művész recepciójának szempontjából. Hasonló módon közelített Derkovits Gyulához a Derkovits-vitába bekapcsolódva, valamint az alkotó munkásságának sajtóvisszhangját elemezve. Dési Huber Istvánról szóló kutatásai is Derkovitshoz kapcsolódtak, Dési Hubernek azon írásait elemezte, amelyek a művésszel foglalkoztak. A Fülep Lajos írásaival és kéziratos hagyatékának feldolgozásával kapcsolatos munkája szinte a teljes életét végigkísérte, a ’60-as években kezdte gyűjteni őket és még 2008-ban is dolgozott a publikáláson. Henszlmann Imréről készült szakdolgozata után kiadta képzőművészeti írásainak válogatását is, majd disszertációjában is tárgyalta munkásságát. Foglalkozott továbbá kutatásai során Elek Artúr, Hauser Arnold, Kállai Ernő, Mednyánszky László, Rabinovszky Máriusz, Rippl-Rónai József és Tolnay Károly munkásságával.

Tímár Árpád Münchenben. „A feledés árja alól új földeket hódítok vissza" – Írások Tímár Árpád tiszteletére. Szerk. Bardoly István, Jurecskó László és Sümegi György. Budapest, MTA Művészettörténeti Intézet – MissionArt Galéria, 2009. 14.

A magyar művészettörténet több meghatározó kiadványának szerkesztője volt élete során, köztük: Ars Hungarica (szerkesztő, 1973–1980, 1997–2010), Művészet (főszerkesztő-helyettes, 1979–1981), Új Művészet (szerkesztő, 1990–1993), valamint a Magyar Képzőművészek és iparművészek Szövetségének (MKISZ) alelnöke.

Tímár Árpád emlékezete

Lektorálási és szerkesztési munkáiban precíz és türelmes attitűddel, széleskörű, interdiszciplináris megközelítéssel járt el, melynek során a tárgyi ismeretekre alapúló értékítéletre törekedett. Emiatt a szöveggondozási munka miatt sokszor kívülálló is maradt, bizonyos szempontból „egyszemélyes műhelyként” a kritikai szövegkiadásokkal, jegyzetekkel és magyarázatokkal, szerkesztői előszavakkal és monografikus tanulmányokkal „szolgáltatott igazságot” egykori kollégáinak és szövegeiknek a revízión keresztül. A magyar művészettörténet szempontjából viszont kutatási területeken átívelő, meghatározó szerepet töltött be, sokszor újraírva művészek és művészettörténészek recepcióját és bemutatva valódi pályaképét azzal a kutatói munkával, amelyet a puszta tényekre és mítoszoktól megtisztított történeti hitelességre épített fel. Elengedhetetlen volt ehhez a korabeli sajtó értelmezése, a levelezések és kéziratok eredeti példányainak újraolvasása, publikálása, melyeket ő textológiai, recepciótörténeti és szerkesztői munkája esszenciális kiindulópontjának tekintett.

Tímár Árpád válogatott írásai

Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I–II. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1974.
Dési Huber István: Művészeti írások. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1975.
Fülep Lajos: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920–1970. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Magvető Könyvkiadó 1976.
Lukács György: Ifjúkori művek (1902–1918). Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Magvető Könyvkiadó 1977.
Popper Leó: Esszék és kritikák. Szerk. Tímár Árpád. Magvető Könyvkiadó Budapest, 1983.
Tolnay Károly: Teremtő géniuszok Van Eycktől Cézanne-ig. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Gondolat Könyvkiadó 1987.
Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások. I–IV. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet 1988, 1995, 1998, 2017.
Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport 1990.
A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban. I. 1896–1909., II. 1910–1918. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Mission Art Galéria 1996, 2000.
Elek Artúr: Művészek és műbarátok. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet 1996.
Kállai Ernő: Összegyűjtött írások. 1., 3., 6., 8., 10. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet 1999, 2002, 2003, 2004, 2012.
„Az utak elváltak.” A magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtó- visszhangja. I–IV. Szerk. Tímár Árpád. Budapest–Pécs, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Janus Pannonius Múzeum, 2009, 2019.
Németh Lajos: Szigetet és mentőövet! Életinterjú 1986. Szerk. Beke László – et al. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia 2017.

Teljes bibliográfia megtalálható: „A feledés árja alól új földeket hódítok vissza" – Írások Tímár Árpád tiszteletére. Szerk. Bardoly István, Jurecskó László és Sümegi György. Budapest, MTA Művészettörténeti Intézet – MissionArt Galéria, 2009. 15–32.

Felhasznált irodalom

„A feledés árja alól új földeket hódítok vissza" – Írások Tímár Árpád tiszteletére, szerk. Bardoly István, Jurecskó László és Sümegi György, Budapest 2009.
Gosztonyi Ferenc: Tímár Árpád (1939-2017). in: Enigma, XXX. Évfolyam, 111. szám, 2023, 138-156 p.
Markója Csilla: Tímár Árpád emlékére. in: Enigma, XXV. Évfolyam, 91. szám, 2018, 5-6 p.

Olay Hanna Noémi